A ginkgo biloba magjának felhasználása

A ginkgó gyümölcse hosszú kocsányon, 5-6-os csokorban fejlődik. A csonthéjas mag kettő vagy három élű kb. 1.5 - 3 cm hosszú, kb. 2 cm széles. A magot Kínában már a földművelés megkezdése előtti időben is gyűjtötték. Később már termesztették és piacon árulták.

A ginkgo biloba magja az orvoslásban

Kínában nem ismeretlen a ginkgo biloba mag orvosi célú felhasználása, hiszen már több, mint 500 éve használja e magot gyógyításra. Maga a mag is rengeteg hasznos anyagot tartalmaz: több, mint fele keményítő, 6%-a szénhidrát, 3%-a zsír, 11%-a fehérje. Sok rost is van benne, de ezenkívül számos gyógyhatású anyag is: ginkgolsav, hydroxyginkgolsav, bilobol, ginnol, ginkgotoxin, nyomokban cyanhydrogen. Arra azonban figyelni kell, hogy a magnak nyersen enyhe mérgező hatása lehet. Ennek okozója a B6 antivitamin (4-methoxypyridoxin), mely a B6 vitamin felszívódását és hasznosítását akadályozza. A főzés vagy pörkölés az antivitaminthatást kiküszöböli és a mag élvezhető lesz. A csekély cyanhydrogén enyhe mérgezést okozhat, a szem és torok égető érzése a nyálkahártya izgalom miatt, valamint felléphet fejfájás és gyengeségérzet is. Ezek a tünetek hasonlóak a kb. 50-60 db. keserűmandula vagy barackmag elfogyasztása után észlelhetőkhöz.

De ha megpörköljük a magokat, akkor számos betegségben alkalmazhatjuk: a kísérletek kimutatták, hogy lazítja a simaizmokat és csökkenti a gyulladásokat. Ennek következtében pl. az idült hörghurutra kedvező hatású: csökkenti a váladékozást, szünteti a köhögési ingert.

Javítja a keringést is, növeli a hajszálerek átjárhatóságát és elősegíti a vizenyő kiürülését. 

Patkányoknál agyi vérkeringést javító hatást is észleltek. Antibiotikus hatást is tapasztaltak, bélférgek ellen is hasznos. Vizes kivonatát a bőr gombás betegségeinek kezelésére találták hatásosnak.

Étkezési célú felhasználása

A ginkgómagot a buddhisták előszeretettel fogyasztják, sokszor helyettesítik vele a húsételeket. Kínában és Japánban teljesen természetesen használják a magot. Mi még ugyan nem fedeztük fel gasztronómiai előnyeit, de a keleti népeknél ez már nem ismeretlen. A termés ősszel érik be, az első fagyok után gyűjthető a fáról vagy fa alól. A puha gyümölcsből óvatosan kell kihámozni a csonthéjas magot (a húsos burok és leve maró hatású). Az így nyert magokat meg kell mosni. Felhasználás előtt a csontos héj megroppantása után, legjobb körömmel kiemelni a nedves, puha, rugalmas, gazdagon húsos magot. Öntsünk rá forrásban lévő vizet és áztassuk 10 percig, ekkor a fellazult bőrét is lehúzhatjuk. Ezután tegyük forró vízbe és főzzük fél órán át, szűrjük le.

Távol-Keleten a megtisztított magból sós lével konzervet is készítenek, ezt már nem kell forralni, csak leöblíteni. A pirított, sózott magot piacon árulják, kedvelt csemege. A pirított ginkgómagnak férfi nemi erőt fokozó hatást tulajdonítanak, ezért az impotencia kezelésére ajánlják.

Maga a mag édeskés ízű, igen különleges ízt kölcsönözhet az ételeknek. Szárnyasokkal főzik, töltelékekbe kerül, de levesbetétként is ismert.